Bodor Tibor Hangoskönyvtár

Megtapasztalta már az irodalom jótékony hatását? Hisz ön a történetek gyógyító erejében? Szeretne egy elfogadó, támogató közösség tagja lenni? Tartalmas kikapcsolódásra vágyik? Csatlakozzon a szeptemberben induló irodalomterápiás, önismereti csoporthoz! Olvassunk együtt a sorok között önmagunkról, a világról, az élet kérdéseiről!

A foglalkozásokon kötetlenül beszélgetünk, közösen gondolkodunk egy-egy témáról, előre kiválasztott rövidebb szövegek – vers, novella, mese, dalszöveg – és asszociációs játékok segítségével.
A beszélgetés során személyiségünk titkait kutatjuk, felszínre kerülhetnek érzéseink, oldódhat a bennünk lévő feszültség, felismerhetjük elakadásaink okait és akár az elmozdulás lehetőségét is.

Tervezett témáink az első 6 alkalomra:
• Kapcsolataink hálójában
• Változások az életünkben – alkalmazkodási képességeink
• Szülők és gyerekek – leválás, önállóság
• Barátságban – az örök harag és a megbocsátás
• Társas élet, társas magány – hogyan élünk egymással?
• Kötődés-elengedés

A foglalkozások kiscsoportban zajlanak, max. 15 fő részvételével,
A csoporton való részvételhez nem szükséges előképzettség, irodalmi jártasság, csak nyitottság és elfogadás.

Időpont, időtartam: minden hónap első szerda, 16:00-17:30 óra között.

Az első alkalom: 2022. szeptember 7.

Helyszín: MVGYOSZ tárgyaló, Thököly út 105. III. emelet
A csoportvezető: Szilágyi Ildikó könyvtáros, irodalomterapeuta

Regisztrálni előzetesen a info@mvgyosz.hu email címen lehet szeptember 5-ig.
A részvétel ingyenes.

Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

Szilágyi Ildikó
könyvtáros

2019. szeptember 13-án az MVGYOSZ székházában izgalmas, informatív és szórakoztató eseményre került sor. A péntek 13-i dátum csak pár perc erejéig sújtotta a szervezőket, a hősiesen, több órán át tolmácsoló Gombás Judit hangja pedig végül akadályok nélkül eljutott az érdeklődők fülébe. Az előzetes regisztrációhoz kötött, ingyenes eseményen nagyon szép számban jelentek meg az érdeklődők, és ami talán kiemelendő, az audionarrációs szakma hazai képviselői az ország minden tájáról összesereglettek.

Hallható kultúra – előadás a humor és a gyakorlat jegyében

Dr. Nagy Sándor megnyitója után, melyben az MVGYOSZ elnöke kitért a szervezet idei, televíziós törvénymódosítási törekvéseire is, az esemény központi figurája és vendég előadója dr. Joel Snyder, az amerikai Audionarrációs Társaság (Audio Description Associates, LLC) elnöke kezdte meg szekcióját. Snyder úr, aki Katmanduból érkezett Magyarországra, hogy pár napon belül már ismét tovább repüljön Indiába, humoros és sok-sok gyakorlati példával tarkított előadáson vezette be a megjelenteket az audionarráció alapjaiba és legfontosabb szakmai kritériumaiba. A közel 40 éve kulturális akadálymentesítéssel foglalkozó szakember képregény és film részleteket is megosztott a közönséggel, melyeket első körben narráció nélkül, majd annak segítségével is kivetített, lejátszott. A gyakorlati példák egyértelműen rávilágítottak az audionarráció fontosságára, emellett dr. Snyder kiemelten fontosnak tartotta hangsúlyozni az akadálymentesítés minőségét is. Ahogy a nap folyamán elmondta, néha jobb, ha egyáltalán nincs narráció, a rossz megoldások ugyanis egy életre elvehetik a kedvet és nyitottságot a még mindig újdonságnak számító műfajtól.

Az előadóról, röviden

Dr. Joel Snyder 1981 óta végez úttörő munkát a kulturális akadálymentesítés terén. Az eltelt közel négy évtized alatt számos díjban részesült, de ami ennél is fontosabb, nevéhez fűződik az amerikai televíziós műsorok állami szintű narrációja is. A mozgóképek akadálymentesítése mellett dr. Snyder és munkatársai múzeumok és különböző látogatóközpontok audionarrációját is létrehozták, többek között a világon elsőként ők írták le a washingtoni Fehér Házat is az érintettek számára, de Snyder úrnak köszönhetően például a svájci Genf városa is akadályok nélkül feltárulhat a látássérültek számára.

Dr. Snyder 40 államban 51 nemzet tagjai számára tartott már képzéseket, Kubától Izlandon át Lengyelországig. Mesterkurzusait Londonban, Prágában és Szent Péterváron hallgathatták, szaktekintélye és munkásságának hatása elvitathatatlan.

Szakmai kerekasztal beszélgetés – összefogásra és párbeszédre van szükség!

A délelőtti nyilvános előadás és egy rövid szünet után a magyarországi audionarrátorok (a 90 Decibel, a Pesti Magyar Színház, az AKKU Egyesület, a Szegedi Nemzeti Színház, a tatabányai Jászai Mari Színház, a Békéscsabai Jókai Színház narrátorai) mellett a miskolci Látás-Mód Alapítvány képviselői is jelen voltak a dr. Snyderrel közös szakmai beszélgetésen. A kerekasztal kapcsán kiderült, mindenkiben munkál az összefogásra való hajlam, hogy minél több ember minél jobb minőségben, akadálymentesen férhessen hozzá a hazai kulturális csemegékhez. A találkozó tehát a magyar képviselők számára is lökést adott, hogy a külföldi példák és szaktudás mentén tovább csiszolják a szakmai kérdéseket és az audionarráció helyzetének megszilárdítását. Az időnként komolyra forduló, de maradéktalanul jó kedélyű és nyitott egyeztetés folytatására a Pesti Magyar Színház októberi konferenciáján további kilátások vannak. A szakmai párbeszéd természetesen továbbra is a „semmit rólunk, nélkülünk!” elve mentén folytatódik.

Aki kimaradt, nem maradt le teljesen…

Dr. Joel Snyder előadását és a magyar nyelvű tolmácsolást az MVGYOSZ munkatársai a nap folyamán végig rögzítették, az esemény felvétele pedig az alábbi linken bárki számára elérhető: https://bit.ly/2mns713

Dr. Nagy Sándor megnyitó beszéde, Pethes Ágnes, az AKKU Egyesület felkonferálása és dr. Joel Snyder előadása a felvétel 13. perctől élvezhető. Hiába, a péntek 13-a törvényei előtt mindenkinek, még a technikának és a profi szervezésnek is meg kell hajolni! Köszönjük a figyelmet, a nyitottságot minden megjelent vendégnek, valamint minden érdeklődőnek!

Pethes Ágnes

Az MVGYOSZ érdekképviseleti munkájának is köszönhető, hogy a következő tanévtől a látássérült diákok számára adaptált tankönyvek a többi tankönyvvel megegyező áron lesznek elérhetőek.

Fontos tisztázni, mit jelent a tankönyvek adaptálása. Adaptáláson azt a folyamatot kell érteni, melynek során az eredeti, síkírásban elkészített tankönyv az adott látássérült diák által hozzáférhető formátumúvá (például Braille-nyomtatással vagy digitális fájl formátumban, mindkét esetben kiegészítve a képeket, ábrákat helyettesítő szövegekkel és egyéb, vizuálisan jelölt kiemelések jelzésével) kerül átalakításra.

A tankönyvellátás finanszírozási problémái

A tankönyvellátás jelenlegi finanszírozási rendszere vezetett ahhoz a nem kívánatos következményhez, hogy a látássérült diákok számára adaptált tankönyvekhez a többi tankönyvvel összehasonlítva magasabb áron juthattak hozzá az érintettek.

A vonatkozó szabályozás értelmében az általános, illetve középiskolai tankönyveket maguk az iskolák rendelik meg tanulóik számára, így történik ez a náluk tanuló látássérült diákok tankönyvei esetében is. 2020-tól a helyzet annyiban változott meg, hogy a tankönyvek megrendelése, beszerzése, illetve az iskolákhoz való eljuttatása országosan a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (ismertebb nevén: KELLO) közreműködésével zajlik. Az iskolák, tankerületek megrendeléseiket tehát most már a KELLO részére továbbítják, amely gondoskodik arról, hogy a megrendelt tankönyvek eljussanak az iskolákhoz. A tankönyvek finanszírozása, ahogy korábban, jelenleg is úgy történik, hogy a tanulók számára térítésmentes tankönyvellátás biztosítása érdekében a költségvetési törvény évente tanulónkénti tankönyvtámogatást határoz meg. A tankönyvtámogatásra az iskola a tanulói létszám alapján kap keretet, ezt használhatja fel a tankönyvek megrendelésére. Az egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás összege az Oktatási Hivatal által közzétett köznevelési tankönyvjegyzékben szereplő könyvek árai alapján került meghatározásra. A látássérült tanulók adaptált tankönyveinek előállítási költségei ugyanakkor magasabbak a tankönyvek tankönyvjegyzékben meghatározott árához képest, hiszen ezekre a tankönyvekre jellemzően csak kisszámú megrendelés érkezik, előállításuk viszont általában több hetet igénybe vevő, szakszerűséget igénylő folyamat. A problémát az okozta, hogy mivel e többletköltségeket a finanszírozás rendszere semmilyen módon nem kompenzálta, azt a tankönyveket megrendelő iskoláknak kellett állniuk. Így fordulhatott elő több esetben, hogy az iskola a látássérült tanulója részére nem, vagy nem minden tankönyvet, munkafüzetet tudott megrendelni, mivel ezek magasabb költségét a részére juttatott tankönyvtámogatásból nem tudta fedezni.

A problémák jelzése

Az MVGYOSZ tavaly ősszel fordult levélben az Emberi Erőforrások Minisztériumának közoktatásért felelős államtitkárához, jelezve a látássérült tanulók oktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférését komolyan akadályozó problémát. Megkeresésünkben javasoltuk a látássérült tanulókra vonatkozóan az általánostól eltérő, magasabb összegű tankönyvtámogatás meghatározását, melyből az iskolák már az adaptálással kapcsolatban felmerülő többletkiadásokat is tudnák fedezni. A minisztérium megkeresését követően a probléma megoldására végül a KELLO részéről érkezett javaslat.

A tankönyvek adaptálása

A vonatkozó szabályozásnak köszönhetően az MVGYOSZ közreműködőként vesz részt a tankönyvek adaptálásában, amit a KELLO-val erre vonatkozóan kötött megállapodás alapján maga végez. A KELLO az adaptálás többletköltségeinek kompenzálását oly módon látta megoldhatónak, hogy ennek fedezése érdekében egy plusz keretet különített el, melyet az MVGYOSZ-szal kötött külön megállapodás alapján első ízben a 2021-2022. tanévre vonatkozóan megrendelt tankönyvek adaptálásához biztosít. Ezzel lehetővé válik, hogy a tankönyveket megrendelő iskolák az adaptált tankönyvekhez is a tankönyvjegyzékben szereplő áron jussanak hozzá.

Az általános iskolai tankönyvek adaptálását eddig közreműködőként a Vakok Iskolája, míg a középiskolai tankönyvek esetében az MVGYOSZ végezte. A Vakok Iskolája a 2020-2021. tanévben szerzett tapasztalatok alapján arra az elhatározásra jutott, hogy a 2021-2022. tanévtől az általános iskolai tankönyvek adaptálási feladatait is átadja az MVGYOSZ részére – ennek érdekében az iskola és a szövetség együttműködési megállapodást kötött egymással.

Összegezve:

A következő tanévtől a látássérült tanulókat oktató iskolákat, illetve a tanulókat érintően két fontos változás történt:

– mostantól az általános iskolai tankönyvek adaptálását is az MVGYOSZ végzi;

– a tankönyveket megrendelő iskolák mostantól az adaptált tankönyvekhez is a tankönyvjegyzékben szereplő áron juthatnak hozzá.

Végül arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy az iskolák az adaptált tankönyvet akár a KELLO-n keresztül, akár közvetlenül az MVGYOSZ-nál is megrendelhetik.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

Az MVGYOSZ munkatársai is részt vettek azon a konferencián, melyet a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) szervezett Győrben az „Ésszerű alkalmazkodás a mozgáskorlátozott emberek mindennapjaiban” című EFOP-5.2.2.-17-2017-00038 jelű nemzetközi projektje zárásaként.

Az ésszerű alkalmazkodás valójában egy nemzetközi szinten deklarált jog, amely az ENSZ-nek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményében (CRPD) jelenik meg, és amelyet Magyarország is kihirdetett (ezáltal a hazai jog részévé vált, így az állam számára kötelezettséget jelent). Ésszerű alkalmazkodáson azokat a megfelelő módosításokat, változtatásokat kell érteni, amelyek nem jelentenek aránytalan és indokolatlan terhet, ugyanakkor adott esetben elengedhetetlenek annak biztosításához, hogy a fogyatékossággal élő polgárok másokkal egyenlő mértékben gyakorolhassák emberi jogaikat. Egyszerűbben megfogalmazva e jog érvényesülése révén a fogyatékossággal élő emberek képessé válnak a társadalom többi tagjával azonos mértékben részt venni a mindennapi életben.

Ennek az elvnek tehát az élet minden területén – így például egészségügy, oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, szolgáltatások, közlekedés, stb. – meg kell jelennie. Egy példával szemléltetve az elmondottakat: az oktatás területén az adott tanuló szükségleteit figyelembe vevő átalakított tanterv, kisegítő anyagok, eszközök használata, esetleg személyi segítő biztosítása, stb. jelentheti az ésszerű alkalmazkodás érvényesülését. Rendkívül fontos hangsúlyozni, hogy mindig az egyes fogyatékossággal élő ember egyéni helyzetét figyelembe vevő, vele egyeztetett megoldás jelentheti csupán ezen elv érvényesülését.

Az ésszerű alkalmazkodás szorosan összefügg a fogyatékossággal élő embereknek biztosított egyéb jogokkal is, mint például az akadálymentesítéssel, a hozzáférhetőséggel. Nem beszélhetünk ésszerű alkalmazkodásról akkor, ha egy épület nem használható akadálymentesen a mozgáskorlátozott emberek által, vagy például egy honlap nem akadálymentes a látássérült felhasználók részére. Az akadálymentesítés, hozzáférhetőség követelménye tehát általánosabb, egyidejűleg több ember igényeire kíván választ adni, ugyanakkor előfeltétele, alapja az ésszerű alkalmazkodásnak is, ami inkább az egyéni helyzethez történő alkalmazkodást jelenti. (Például egy már akadálymentesített épületben ésszerű alkalmazkodás lehet a munkáltató részéről, ha az adott fogyatékossággal élő munkavállaló munkahelyét, munkavégzését az ő egyéni igényeit figyelembe véve alakítja ki.)

Tapasztalataink alapján egyértelműen kimondható, hogy Magyarországon az ésszerű alkalmazkodás tényleges megvalósulásával csak nagyon ritkán találkozhatunk, holott enélkül a fogyatékossággal élő emberek nem tudják jogaikat másokkal azonos módon gyakorolni, a számukra nem hozzáférhető szolgáltatásokat igénybe venni, dolgozni, tanulni.

Az ésszerű alkalmazkodás – amellett, hogy egy jogintézmény – filozófia és érték is egyben, amely hazánkban is komoly szemléletváltást igényel. Ezen elv ugyanis csak akkor tud érvényre jutni, ha a fogyatékossággal élő embereket a társadalom teljesen befogadja, ésszerű keretek között alkalmazkodik egyéni szükségleteikhez, állapotukhoz. Ettől egyelőre jelentős mértékben eltér a jelenleg uralkodó szemlélet, mely az alkalmazkodást inkább a fogyatékos ember oldaláról várja el.

Annak ellenére, hogy az ENSZ-egyezményhez Magyarország az elsők között csatlakozott, és azt a 2007. évi XCII. törvénnyel ki is hirdette, az ésszerű alkalmazkodás követelménye jelenleg még mindig csupán a munka törvénykönyvéről rendelkező 2012. évi I. törvényben jelenik meg, de jórészt a foglalkoztatás vonatkozásában és más területeken is hiányzik a követelményrendszer megalkotása, azaz annak szabályozása, hogy konkrétan miként kell ezen elv érvényesülését biztosítani.

Ezért egyik fontos cél, és a konferencia is erre igyekezett a figyelmet ráirányítani, hogy az ésszerű alkalmazkodás követelménye sokkal inkább a hazai jogrendszer részévé váljon. Az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága az egyezmény hazai érvényesülésének vizsgálata során már 2012-ben felhívta Magyarországot, hogy alakítson ki olyan jogi szabályozást, amely kifejezetten rögzíti, hogy az ésszerű alkalmazkodás biztosításának elmaradása a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütköző cselekményt valósít meg.

A MEOSZ törekvése tehát, mellyel az MVGYOSZ is egyetért, hogy mindenekelőtt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvénybe (Ebtv.) kell beiktatni, hogy az ésszerű alkalmazkodás követelményének elmulasztása az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti.

Ezen túlmenően pedig olyan jogi szabályozás megalkotására van szükség, mely egyfelől összességében vonatkozik valamennyi jogterületre, és emellett olyan részletszabályok kidolgozására is sort kell keríteni, melyek egy-egy adott területen fektetik le, hogy az ésszerű alkalmazkodás az érintettekre nézve milyen konkrét kötelezettségeket jelent, a nem teljesítés pedig milyen szankciót von maga után.

Nagyon fontos tehát a szabályozás megváltoztatása, de legalább ilyen jelentőségű a társadalom szemléletformálása, az ésszerű alkalmazkodás gondolatának minél szélesebb körben való terjesztése, tudatosítása annak érdekében, hogy ez az elv a mindennapok részévé válhasson. Ebben természetesen az érdekképviseleti szervezetekre is komoly feladat hárul.

Gulyásné dr. Bölkény Ágota

jogtanácsos

A Louis Braille Könyvtár állományát folyamatosan költöztetjük az új telephelyre.

Az MVGYOSZ Louis Braille Könyvtárának több mint 15.000 kötetes állományát szintén át kell költöztetni a Thököly út 105. szám alá. A magas kötetszám miatt ez igen jelentős logisztikai erőforrásokat és sok időt vesz igénybe. A könyveket egyenként kell feliratozni, majd 5-6 kötetet egybe kell kötözni. Ezt követően lehet csak a könyveket átszállítani a telephelyre. A szállítás során figyelni kell arra, hogy az összekötözött könyvek ne keveredjenek össze, ne sérüljenek, és a telephelyen ugyanabban a sorrendbe kerüljenek fel a polcokra, mint ahogy a székházban voltak elhelyezve. 1 nap alatt 6 ember hozzávetőleg 500-600 könyvet tud áthelyezni a székházból a telephelyre. Ezt a feladatot munkatársak és önkéntesek végzik, munka mellett. A professzionális ügyfélkiszolgálás feltételeinek megteremtése folyamatban van, a Braille Könyvtár nyitásának időpontjáról a későbbiekben adunk tájékoztatást.

Szíves türelmüket és megértésüket köszönjük.

dr. Nagyné Berke Mónika

Szolgáltatásvezető