Interjúk

Dr. Ozvári Ádám közel tíz éve tölti be a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos szövetsége alelnöki posztját. A jogász végzettségű szakember az MVGYOSZ mellett további érdekképviseleti szervezetek munkájába is bekapcsolódott az elmúlt évtizedekben, rendszeresen sportol, tagja a LÁSS vakfoci csapatának, unatkozásra sosincs ideje, hiszen három gyermek édesapja. Munkáról, a szövetség eredményeiről és a látássérült emberek egyenlő esélyű hozzáféréséről beszélgettünk belvárosi munkahelyén.

Hogyan válik valaki közgazdászból a könyvek és az irodalom megszállottjává? Miben segíti a hangoskönyv-felolvasás egy amatőr könyvfordító munkáját? Egyáltalán miként lesz valaki nyugdíjas éveire német nyelvterületen élő magyarként egy budapesti kiadó újdonsült fordító munkatársa?

Az 1965-ben született Fodor Géza nem tipikus programozó. Illetve talán nem is programozó, hanem digitális alkimista, cyber-tótumfaktum, kreatív online művész. Nagyon ideje volt már leülni önkéntes felolvasónkkal, hogy rácsodálkozzunk megannyi oldalára…

Kreatív, nyitott, céltudatos, precíz, szereti a szépet és az emberi kapcsolatokat. Számos fontos esemény szervezője. Jelenlegi munkájának fókuszában az ifjúság áll. A munkáját hivatásnak tartja, és elégedettséggel tölti el, ha sikerül segítenie valakin. Puskás Anettel, az MVGYOSZ ifjúsági referensével beszélgettünk.

Az MVGYOSZ 2023 decemberében újra birtokba vehette a Hermina úti székházat. Ilyen léptékű munkálatokat még soha korábban nem hajtottak végre az épületen, amelynek minden egyes egyedi eleme megújult. A kulisszatitkokról egy igazi bennfentessel beszélgettünk.

Aki a hangoskönyvtár önkéntesei közül javítani, csiszolni szeretne felolvasása minőségén, beszédtechnikáján, az csütörtökönként egy nagy múltú, hatalmas tapasztalattal bíró előadóművésztől kaphat eligazítást: ismerjük meg kicsit jobban Jancsó Saroltát!

Juhászné Gyurka Ildikó 2021 óta olvas fel a Bodor Tibor Hangoskönyvtárnak. Azt azonban csak kevesen tudják róla, hogy Ildikó Budapesttől 1000 kilométerre ül nap mint nap mikrofonja elé, hogy látássérült önkéntesként juttassa újabb és újabb olvasmányélményekhez a hallgatókat…

Öt gyereke van. Négyet Tolnaynak hívnak, az ötödik az elemi rehabilitáció, amelynek legkiválóbb képviselője ő maga. Szakmáját szerető és publikációira büszke anya, feleség és nagymama, aki megszállottja a látássérült emberek ügyének. A beszélgetés során bő négy évtizedes szakmai életútját jártuk végig.

Forgács Sára akár a nullás rajtszámot is megkaphatná az önkéntes felolvasók maratonján, hiszen már évekkel azelőtt, hogy csatlakozott volna az önkéntes felolvasók csapatához, foglalkozott szövegek meghangosításával. Iván Péter sashalmi otthonában látogatta meg Sárát, hogy szót váltson vele rádiózásról, a memoárok iránti vonzalmáról, tartalmas nyugdíjaséveiről.

Egy szeretett kolléga nyugdíjba vonulása nem csupán a távozó, de az aktív munkatársak számára is gyászfeladat lehet. Egyelőre távol tartom magamtól a gondolatot, hogy Ildikó lelkes hangja többé nem csendül fel a MVGYOSZ könyvtárszobácskájában, nincs több könyvtipp, eszmecsere, kultúrpletyka. Inkább elhívtam kedves irodalmi társalkodómat egy búcsúbeszélgetésre a Városligetbe. A téma ez alkalommal nem a kortárs hazai próza, sem az orosz klasszikusok, hanem Ildikó maga.

Zsűritagként is és szerkesztőként is arra voltam kíváncsi, hogy lehet első nekifutásra jó mesét írni, kinek a tollából született Bolond Barnabás, és hogy ki Gorzó János, a Benedek Elek meseíró pályázat nyertese.

December óta olvashatják Iván Péter könyvajánlóit honlapunkon és a hírlevélben. Péter hétről hétre a hangoskönyvtárba frissen bekerülő, jellemzően kortárs irodalmi műveket ajánl egyedi, szórakoztató stílusban, nem mellőzve a könyvekhez kapcsolódó személyes élményeit sem.

Forgács Sára akár a nullás rajtszámot is megkaphatná az önkéntes felolvasók maratonján, hiszen már évekkel azelőtt, hogy csatlakozott volna az önkéntes felolvasók csapatához, foglalkozott szövegek meghangosításával. Iván Péter sashalmi otthonában látogatta meg Sárát, hogy szót váltson vele rádiózásról, a memoárok iránti vonzalmáról, tartalmas nyugdíjaséveiről.

Az Erhart név az évtizedek során összeforrt az MVGYOSZ működésével. Van, akinek először Erhartné Dr. Molnár Katalin, a szövetség egykori főtitkára jut eszébe, de az elmúlt húsz évben Erhart Péter is sokat tett azért, hogy megőrizze a nevét az utókor. A Vakok Világa a családi mintákról, a szervezet kiemelt fejlesztéseiről és a székházfelújításról kérdezte a szövetség munkatársát.

Az Erdélyi Magyar Látássérültekért Alapítvány elnöke, kétszeres paralimpikon, három gyermek édesapja. Az elmúlt években a neve összeforrt azzal a küzdelemmel, amit azért folytatott, hogy száz év kihagyás után újra legyen Erdélyben magyar tannyelvű iskola a vak és gyengénlátó tanulók számára. Butu Arnold Csabát az iskola aktualitásairól és az elmúlt évek kihívásairól kérdeztük.

Látássérült informatikai szakember, cégvezető, számos olyan innováció fejlesztője és meghonosítója, melyet a vak emberek nagy megelégedéssel használnak. Az ALKO-SOFT Nonprofit Bt. ügyvezetőjével, Dvariecki Bálinttal hivatásról, az eddigi eredményekről és terveiről beszélgettünk.

Kevés ember akad az MVGYOSZ és tagegyesületei háza táján, aki ne ismerné dr. Nagyné Berke Mónikát, az országos szövetség szolgáltatásvezetőjét. Munkakapcsolatai rendkívül szerteágazóak, szakmai tapasztalatait széles körben elismerik, és ennek köszönhetően sokan fordulnak hozzá tanácsért, véleményért, segítségért.

Tudományos munka, nyelvtanulás, család, sport, egyesületi feladatok, hobbi: igazi időzsonglőr az, aki ennyi mindent képes koordinálni és helytállni minden helyzetben. Gombás Judit egy egyetemi óra és egy értekezlet között adott interjút a Vakok Világának, és mesélt arról, hogy hol kell keresni a hajtóerőt mindehhez.

Prof. Dr. Csocsán Emmy gyógypedagógus, a neveléstudományok doktora, a látássérült gyermekek matematikára való oktatásának igazi úttörője. Pedagógus, tanító, a szó legnemesebb értelmében. Személye a Vakok iskolájától és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségétől elválaszthatatlan.

Újabb eseménydús évet tudhat maga mögött a már száznégy éves MVGYOSZ. A szövetség elnökével, dr. Nagy Sándorral a 2021-es esztendő sikereiről és kihívásairól, valamint a 2022-es tervekről beszélgettünk.

Hogyan válik valaki közgazdászból a könyvek és az irodalom megszállottjává? Miben segíti a hangoskönyv-felolvasás egy amatőr könyvfordító munkáját? Egyáltalán miként lesz valaki nyugdíjas éveire német nyelvterületen élő magyarként egy budapesti kiadó újdonsült fordító munkatársa?

Az 1965-ben született Fodor Géza nem tipikus programozó. Illetve talán nem is programozó, hanem digitális alkimista, cyber-tótumfaktum, kreatív online művész. Nagyon ideje volt már leülni önkéntes felolvasónkkal, hogy rácsodálkozzunk megannyi oldalára…

Kreatív, nyitott, céltudatos, precíz, szereti a szépet és az emberi kapcsolatokat. Számos fontos esemény szervezője. Jelenlegi munkájának fókuszában az ifjúság áll. A munkáját hivatásnak tartja, és elégedettséggel tölti el, ha sikerül segítenie valakin. Puskás Anettel, az MVGYOSZ ifjúsági referensével beszélgettünk.

Az MVGYOSZ 2023 decemberében újra birtokba vehette a Hermina úti székházat. Ilyen léptékű munkálatokat még soha korábban nem hajtottak végre az épületen, amelynek minden egyes egyedi eleme megújult. A kulisszatitkokról egy igazi bennfentessel beszélgettünk.

Aki a hangoskönyvtár önkéntesei közül javítani, csiszolni szeretne felolvasása minőségén, beszédtechnikáján, az csütörtökönként egy nagy múltú, hatalmas tapasztalattal bíró előadóművésztől kaphat eligazítást: ismerjük meg kicsit jobban Jancsó Saroltát!

Juhászné Gyurka Ildikó 2021 óta olvas fel a Bodor Tibor Hangoskönyvtárnak. Azt azonban csak kevesen tudják róla, hogy Ildikó Budapesttől 1000 kilométerre ül nap mint nap mikrofonja elé, hogy látássérült önkéntesként juttassa újabb és újabb olvasmányélményekhez a hallgatókat…

Forgács Sára akár a nullás rajtszámot is megkaphatná az önkéntes felolvasók maratonján, hiszen már évekkel azelőtt, hogy csatlakozott volna az önkéntes felolvasók csapatához, foglalkozott szövegek meghangosításával. Iván Péter sashalmi otthonában látogatta meg Sárát, hogy szót váltson vele rádiózásról, a memoárok iránti vonzalmáról, tartalmas nyugdíjaséveiről.

Ha megszólal, könnyen azt hihetjük, komoly előadóművészi pálya, száz meg száz pódiumon, színpadon, tévéstúdióban töltött óra áll a háta mögött. Pedig Vass István szimplán őstehetség, aki nagy szerencsénkre éppen az MVGYOSZ hangoskönyvtárában kamatoztatja páratlan adottságait. Mindemellett pedig – ahogy talán a riportból is kiderül – művelt, szellemes beszélgetőpartner…

Legsokoldalúbb „hátteresünk” munkálkodása érinti a Braille-, elektronikus és hangoskönyvtárat, a látássérült diákok tankönyvellátását, a Szövetség folyóiratának archiválását, valamint érdemes még megemlíteni azt is, hogy az MVGYOSZ elnökségét is erősíti. Itt az idő, hogy Sztakó Krisztát kicsalogassam szakmári háza tornácára egy kellemes beszélgetésre!

Önkénteseink lelkesedése és az összejövetelekre készített isteni sütijei, a hallgatók jellegzetes hangszíne alapján azonosíthatják Melindát. Ismerjünk most meg néhányat kedves jászsági felolvasónk számtalan gondolatából, ötletéből, tevékenységéből!

Mach András, az önkéntes felolvasók kifogástalan modorú és nyugodt állhatatossággal tevékenykedő korelnöke 2023. január 6-án tölti be nyolcvanadik életévét. Az MVGYOSZ a kerek évforduló alkalmából készült felolvasói interjúval kíván neki boldog születésnapot és jó egészséget.

Ambrus Attila József digitális polihisztor jó tanáremberként meg is osztja másokkal tudását: kétórás beszélgetésünk alatt sikerült kiképeznie kezdő szinten szerzői jogi szakértőnek, archívumkezelőnek és végre hangszerkesztőnek is. Íme a konzultáció veleje!

Varga Ildikó kollégámmal napi munkakapcsolatban állok: már régóta készülök rá, hogy leüljek vele, és ez egyszer ne a fájlokban maradt köhintésekről, fel- és letöltésekről, hangszerkesztési kérdésekről essék szó, hanem a mindig nyugodt, derűs, tevékeny Ildiről.

Stáhl Eszter felolvasónk élete java részét könyvek, jobban mondva szövegek közt töltötte. Szabadidejét pedig ugyan mi mással töltené, mint hogy kortárs irodalmat olvasson fel látássérült embereknek. Kérdezgettem én is mindenféléről, de a végén valahogy mindig a könyveknél kötöttünk ki. No, nem mintha bánnám.

Ötvenedik leadott hangoskönyve alkalmából kértem interjút Haranginé Simon Tímeától. Mire kettőt fordultam, ötvenhárom cím mellett szerepelt a neve. Nem is, már ötvennégy! Sietve feltárcsáztam Hajdúnánást, mielőtt hatvanra ugrik a számláló…

Gulyásné Vastag Irén felolvasónk minden új ismerősétől azt kéri, szólítsák bátran Csirinek. De, ahol Csiri van, ott nagyon hamar szóba kerül Fruzsi is: így kerekedett ebből a beszélgetésből egyfajta páros interjú, melyben Fruzsi magyar hangja szintén Csiri néni...

Talán nem minden hallgatónk tudja, de hangoskönyveink több lépcsős, komoly minőségellenőrzésen mennek keresztül, mielőtt állományba kerülnek. Kedves munkatársunk, Baranyiné Miks Mária egyike önkéntes meghallgatóinknak: ő nem hangját, hanem fülét, azaz értő figyelmét adja nekünk. Beszélgetésünk azonban ennél sokkal többről, egy kultúrában, kultúrával eltöltött élet állomásairól próbál képet adni.

Egy pesti persze azt képzeli, hogy mindenki más Budapesten él, dolgozik, olvas fel. Csakhogy a távközlés újkori csodáinak köszönhetően ma már az ország bármelyik pontjáról érkezhet könyvtárunkba hangoskönyv. Király-Tajti Ildikó, keresett és szeretett hangunk, aki a harmincadik hangzóanyagán túl is kicsit megszeppenve várja a visszajelzéseinket, a megerősítést, Jászapátin él. Ismerjük meg őt most közelebbről.

Tavasszal szúrt nekem először szemet Kollár László felolvasói termékenysége és két-három hetente katalógusba kerülő címeinek változatossága. A „Q ügyosztály” polársorozatot hol egy teremtéseposz, hol a „Rómeó és Júlia” tarkítja, Neil Gaiman fantasy-novellái kart karba öltve sétálgatnak Lisa Heathfield szívbemarkoló ifjúsági regényével, a Papírpillangókkal.

Állítólag Helle Maximilian a Deák téren botlott Petrányi Juditba, aki pár méter erejéig ismeretlenül is felajánlotta segítségét látássérült kollégánknak. Maxi rögtön beazonosította interjúalanyom hangját, s mire a mozgólépcső levitte őket a metróhoz, a csodálatos orgánumú riporter-műsorvezető igent mondott a kérdésre, nem szeretne-e felolvasónk lenni.

Tóth Imre önkéntes technikusunk személyiségéről pár mondatos szakmai jellegű levélváltásaink eddig nemigen adtak ki nekem kerek egészet. A Mester utcai „kultúrkésdobáló” alagsorában végre élőben is körbeszimatolhattuk egymást, és egyhamar világos lett számomra, hogy málnasöre mögött fogyhatatlan energiával és nyelvi leleménnyel sztorizgató kollégámban egy valódi reneszánsz polihisztort tisztelhetek.

Önkéntes felolvasókkal telt meg július 24-én, szombaton a városligeti Vakok Kertje. A Bodor Tibor Kulturális Egyesület (BTKE) és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) nyári piknikre hívta mindazokat, akik hétről hétre hangjukat adják ahhoz, hogy a látássérült olvasók minél több hangoskönyvet érhessenek el.

Ülök egy tabáni padon felolvasónkkal, Michaletzky Krisztinával, és miközben családról, pedagógiáról, írókról és olvasókról folyik a szó, végig tűhegynyi nyugtalanság munkál bennem. A kétgyerekes, háromdiplomás terapeuta – volt iskolapszichológus és főiskolai tanár – olyan friss, fesztelen és szlenggel teletűzdelt vagány pesti dialektusban nyilatkozik, amit nehéz lesz írásban érzékeltetni.

Tóth Barnabás hangját a látássérült olvasók elsősorban a hangoskönyvekből ismerik, de a figyelmes hallgató felfedezheti szinkronszerepekben, filmvásznon vagy a Momentán Társulat deszkáin is.

Két hete még olyasmikről álmodoztam, hogy ezt az interjút egy kávéház teraszán fogom elkészíteni Bárányné Vizi Ágnessel. Aztán csak figyelgettem az eseményeket, s valahogy úgy éreztem, ez még mindig nem az a „békebeli” hangulat, amire várok.

Él Kőbányán egy kislány, akinek édesapjával mondhatni közeli barátságban vagyok, beszélgetéseink már-már a harmincas évek irodalmi kávéházainak bohém, éjszakai traccspartijait idézik.

Déli harangzúgásban hívtam fel Angyal Ágnes felolvasónkat veszprémi lakásán. Interurbán kapcsolatunknak végül az vetett véget, hogy mindkettőnk gyomra hallhatóan korogni kezdett. Egy év van köztünk – Ági javára –, így aztán mi, az „Elfelejtett Generáció” két jeles szülötte, sok kapcsolódási pontot találtunk.

Csernenszky László „frissnyugdíjas” közgazdász másfél esztendős önkéntes felolvasói munkálkodása eredményeként húsznál több hangoskönyvet tudhat a magáénak katalógusunkban.

Etelka pedagógus, majd könyvtárosként dolgozott. Most már nyugdíjas, az olvasás a legkedvesebb időtöltése, igazi szenvedély ez számára.

Végy egy csipet mazochizmust, egy csipet egoizmust, tegyél hozzá szükség szerinti, azaz rengeteg csipet empátiát.

Beszélgetéssorozatunk olyan önkéntes felolvasókkal készül, akik a Bodor Tibor Kulturális Egyesületben dolgoznak, s örvendeztetnek meg bennünket újabb és újabb hangoskönyvekkel. Fogadják az interjúkat olyan szeretettel, amilyen örömmel felolvasóink nyilatkoznak.

Beszélgetéssorozatunk olyan önkéntes felolvasókkal készül, akik a Bodor Tibor Kulturális Egyesületben dolgoznak, s örvendeztetnek meg bennünket újabb és újabb hangoskönyvekkel. Fogadják az interjúkat olyan szeretettel, amilyen örömmel felolvasóink nyilatkoznak.

Beszélgetéssorozatunk olyan önkéntes felolvasókkal készül, akik a Bodor Tibor Kulturális Egyesületben dolgoznak, s örvendeztetnek meg bennünket újabb és újabb hangoskönyvekkel. Fogadják az interjúkat olyan szeretettel, amilyen örömmel felolvasóink nyilatkoznak.

Beszélgetéssorozatunk olyan önkéntes felolvasókkal készül, akik a Bodor Tibor Kulturális Egyesületben dolgoznak, s örvendeztetnek meg bennünket újabb és újabb hangoskönyvekkel. Fogadják az interjúkat olyan szeretettel, amilyen örömmel felolvasóink nyilatkoznak.

Beszélgetéssorozatunk olyan önkéntes felolvasókkal készül, akik a Bodor Tibor Kulturális Egyesületben dolgoznak, s örvendeztetnek meg bennünket újabb és újabb hangoskönyvekkel. Fogadják az interjúkat olyan szeretettel, amilyen örömmel felolvasóink nyilatkoznak.

Beszélgetéssorozatunk olyan önkéntes felolvasókkal készül, akik a Bodor Tibor Kulturális Egyesületben dolgoznak, s örvendeztetnek meg bennünket újabb és újabb hangoskönyvekkel. Fogadják az interjúkat olyan szeretettel, amilyen örömmel felolvasóink nyilatkoznak.

Beszélgetéssorozatunk olyan önkéntes felolvasókkal készül, akik a Bodor Tibor Kulturális Egyesületben dolgoznak, s örvendeztetnek meg bennünket újabb és újabb hangoskönyvekkel. Fogadják az interjúkat olyan szeretettel, amilyen örömmel felolvasóink nyilatkoznak.

Beszélgetéssorozatunk olyan önkéntes felolvasókkal készül, akik a Bodor Tibor Kulturális Egyesületben dolgoznak, s örvendeztetnek meg bennünket újabb és újabb hangoskönyvekkel. Fogadják az interjúkat olyan szeretettel, amilyen örömmel felolvasóink nyilatkoznak.

Beszélgetéssorozatunk olyan önkéntes felolvasókkal készül, akik a Bodor Tibor Kulturális Egyesületben dolgoznak, s örvendeztetnek meg bennünket újabb és újabb hangoskönyvekkel. Fogadják az interjúkat olyan szeretettel, amilyen örömmel felolvasóink nyilatkoznak.

Beszélgetéssorozatunk olyan önkéntes felolvasókkal készül, akik a Bodor Tibor Kulturális Egyesületben dolgoznak, s örvendeztetnek meg bennünket újabb és újabb hangoskönyvekkel. Fogadják az interjúkat olyan szeretettel, amilyen örömmel felolvasóink nyilatkoznak.

Beszélgetéssorozatunk olyan önkéntes felolvasókkal készül, akik a Bodor Tibor Kulturális Egyesületben dolgoznak, s örvendeztetnek meg bennünket újabb és újabb hangoskönyvekkel. Fogadják az interjúkat olyan szeretettel, amilyen örömmel felolvasóink nyilatkoznak.

Beszélgetéssorozatunk olyan önkéntes felolvasókkal készül, akik a Bodor Tibor Kulturális Egyesületben dolgoznak, s örvendeztetnek meg bennünket újabb és újabb hangoskönyvekkel. Fogadják az interjúkat olyan szeretettel, amilyen örömmel felolvasóink nyilatkoznak.

Beszélgetéssorozatunk olyan önkéntes felolvasókkal készül, akik a Bodor Tibor Kulturális Egyesületben dolgoznak, s örvendeztetnek meg bennünket újabb és újabb hangoskönyvekkel. Fogadják az interjúkat olyan szeretettel, amilyen örömmel felolvasóink nyilatkoznak.

Beszélgetéssorozatunk olyan önkéntes felolvasókkal készül, akik a Bodor Tibor Kulturális Egyesületben dolgoznak, s örvendeztetnek meg bennünket újabb és újabb hangoskönyvekkel. Fogadják az interjúkat olyan szeretettel, amilyen örömmel felolvasóink nyilatkoznak.

Beszélgetéssorozatunk olyan önkéntes felolvasókkal készül, akik a Bodor Tibor Kulturális Egyesületben dolgoznak, s örvendeztetnek meg bennünket újabb és újabb hangoskönyvekkel. Fogadják az interjúkat olyan szeretettel, amilyen örömmel felolvasóink nyilatkoznak.

Beszélgetéssorozatunk olyan önkéntes felolvasókkal készül, akik a Bodor Tibor Kulturális Egyesületben dolgoznak, s örvendeztetnek meg bennünket újabb és újabb hangoskönyvekkel. Fogadják az interjúkat olyan szeretettel, amilyen örömmel felolvasóink nyilatkoznak.

A Bodor Tibor Hangoskönyvtár újabb felolvasóját, Hornai Gábort ismerhetik meg. A felolvasás egy másik dimenziót nyit meg a felolvasónak. Nagyon érdekes világ! Ha olvasol egy könyvet, lehet, hogy a kevésbé érdekes bekezdéseket egyszerűen átugrod, de ha felolvasol, minden egyes leírt szót kötelességed felolvasni, és megtapasztalhatod, hogy mennyivel teljesebb a könyv azokkal az átugrott, vagy felületesen értelmezett bekezdésekkel.

A Bodor Tibor Hangoskönyvtár újabb felolvasóját, Hornai Gábort ismerhetik meg. "Mindig is nagyon szerettem olvasni. Az olvasás azonnal kikapcsol és nagyon könnyen be tudok lépni az éppen olvasott könyv világába. A könyvek illata is kedves az orromnak, bár mostanában már papírkönyvet alig olvasok, áttértem az elektronikus könyvekre."

A Bodor Tibor Hangoskönyvtár újabb felolvasóját, Korek Máriát ismerhetik meg. „Az első könyvválasztásom Rohinton Mistry India: India c. könyve volt. Mestermű. Családok generációjának fordulópontjai szemléltetik a számunkra ismeretlen, elképzelhetetlen kasztrendszert. Több órás hallgatnivaló.”

A Bodor Tibor Hangoskönyvtár újabb felolvasóját, Vass Istvánt ismerhetik meg. „Eddig kilenc könyvet olvastam fel; elmondhatom, hogy mindegyik a szívem csücske. Az eddig felolvasott művek műfaji spektruma a regénytől a novellákon és esszéken át a pszichológiáig, az útirajzig terjed. Mindent szívesen vállalok, ami személyesen megérint és amiről azt gondolom, hogy mások számára is fontos üzenetet hordoz.”

Beszélgetéssorozatunk követekező interjú alanya Mach Andrással beszélgettünk, aki egy önkéntes felolvasó, és a Bodor Tibor Kulturális Egyesületben dolgozik és újabbnál újabb hangoskönyvekkel örvendeztetnek meg bennünket. .

Váradi Lászlóné Zsuzsával, a Bodor Tibor Hangoskönyvtár felolvasójával készült interjúnk. A könyvtár katalógusában Váradi Lászlóné néven található meg a felolvasó.

Forgács Sára nemcsak a Bodor Tibor Hangoskönyvtár felolvasója, hanem közel egy éve a Vakok Világa hangos változatát is ő olvassa fel. Így sokan ismerik már a hangját! S nem titok, hogy a rádióból is sokan ismerhetik, hiszen éveken át szerkesztett és vezetett műsorokat.

Árvay Mária interjúja Rácz Brigittával, a Bodor Tibor Hangoskönyvtár felolvasójával. Heti hangoskönyv ajánlatunk is az ő felolvasásában hangzik el. Tudjon meg többet a felolvasóról!